¹⁹Mivel tehát, testvéreim, bízhatunk abban, hogy bemehetünk a szentélybe Jézus Krisztus vére által, ²⁰azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; ²¹és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: ²²járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, ²³a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett. ²⁴Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. ²⁵Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást annál is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.

„Mert a belső ember szerint gyönyörködöm Isten törvényében, de tagjaimban egy másik törvényt látok, mely ellene szegül az elmém törvényének, és a bűn törvényének foglyává tesz engem, mely a tagjaimban van. Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálra szánt testből? Hálát adok Istennek Jézus Krisztus, a mi Urunk által.

Azért én elmémmel ugyan Isten törvényének, de természetem révén a bűn törvényének szolgálok.” /Róm 7,22-25/