450 éve alakult a Kőszegi Evangélikus Gyülekezet

Majdnem azt írtam a címben: Morzsák gyülekezetünk történetéből. Mert egészet nem ígérhetek, csak részleteket, valóban morzsákat. Egy teljes kidolgozott történetre sem én nem vagyok alkalmas, sem most újra meginduló időközönkénti lapunk. De lassan 10 éve, hogy itt élünk, megszerettem a gyülekezetet és valamit megismertem a történetéből is. Ehhez nagy segítségeim voltak: Chernel Károly régebbről, és dr. Bariska István és dr. Bakay Kornél tudós kortársaink. De sokan mások is, akik szeretik városunk és benne az egyház sorsát, történetét. Tőlük tanultam. Amit leírok, azok tőlük és másoktól összegyűjtött "morzsák". De ha a morzsákat összegyűjtjük, s nem dobjuk el, "összeállhat" valami belőlük, az egészből is. Ezzel a reménnyel induljon el ez a "morzsaszedés a történelemből". Talán másokat is érdekelni fog gyülekezeti múltunk. Kezdjük el Isten nevében!

 

Az első nyomok gyülekezetünkről

Természetesen mióta városunk létezik, az teljes egészében római katolikus volt. Ennek legrégibb "emléke" a Jakab templom. Egészen bizonyosan nem lehet tudni, mikor építették, talán még a 14. század utolsó, vagy a 15. század első éveiben. Az említett Chernel szerint, ez lehet városunk legrégibb épülete. Itt tehát a város megszületése és kialakulása óta a katolikus egyház élt és erősödött, s ebben a vallásban városunk, mint országunk is egyöntetű volt.
Talán a 15. században történt valami, ami a változások "előszele" lehetett. Nem mindenki tudja, hogy egy ún. "előreformátori" mozgalom ide is elért. Ez pedig a "waldensek" irányzata volt. Wald Péter egy sokkal előbb élő lyoni kereskedő volt, aki az újszövetségi gazdag ifjú történetét olvasva, maga is szegénnyé lett, és az akkori egyház gazdagsága ellen prédikált. Mozgalma szinte egész Európát bejárta, legalábbis nyugaton, középen és délen is! S mi kőszegiek tudunk egy Anna von Güns-ről, tehát egy kőszegi Annáról, akit elfogtak és elítéltek, mert a waldensekhez tartozott. De talán megérintette a környéket egy északról induló mozgalom is, amit szintén régebben Husz János indított el. Itt a környéken is voltak nyomai - elsősorban Sopron vidékén - a "fratres bohemi" vagyis a cseh testvérek közösségének. Mindezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy a változás előszele minket, kőszegieket, és tájunkat is megérintett. S ennek lényege az volt: valaminek történnie kell az egyházban, annak "reformációra", változásra, az eredetihez képest visszaformálódásra, megújulásra van szüksége!
Egy soproni jegyző, Faut Márk írása szerint Kőszegen a reformáció az 1531-es években kezdett "feltünedezni". Ez talán inkább vélekedés volt, de bizonyos alappal is. A kőszegiek akkor komolyan foglalkoztak borkereskedéssel, és így kapcsolatban voltak Ausztriával és Németországgal is. Ennek egy érdekes dokumentuma 1551-ből egy írás, mely szerint I. Ferdinánd király nevében, annak német kormánya a "König" szőlőt (Királyhegy!) eladták Álts Mihály plébánosnak és több kőszegi polgárnak. S itt kell megjegyezni, hogy természetesen a német nyelvet is sokan tudták a város lakói közül, hiszen sokan onnan származtak! De térjünk vissza történetünkhöz. Chernel szerint talán még Jurisics Miklós, az 1532-es várvédő is "együtt érzett" az evangélikusokkal, mindenesetre külföldi rokonai között voltak lutheránusok. De birtokos utódja Weiszpriach János, már evangélikusnak vallotta magát. 1541-ben azok közé tartozott, akik I. Ferdinándnak az "evangélikus rendek" kéréseit aláírta. És utána Krotendorfi Teufel Kristóf lett a vár kapitánya, aki szintén a lutheri irányhoz tartozhatott. S nála, álljunk meg.
Fennmaradt ugyanis egy tanúvallomás 1578-ból. A vasvári káptalan kihallgatási jegyzőkönyvéből, bizonyos vámszedési jog ügyében. S ebben olvassuk az első nyomot gyülekezetünk megszületéséről. Rövidítve és a számunkra lényeges rész így hangzik: "Tisztelendő Simon presbyter újvári birtok concionatora, aki az 1550-es évtől, bizonyos Teufel Kristóf várkapitány és K e w s z e g h ura idejében a concionatori tisztbe lépett és Schönnach Ferenc nagyságos úr idejéig itt maradt..."
Ez az első dokumentumunk ebből az időből arra nézve, hogy l e l k é s z ü n k volt. A "concionator" latin kifejezést a reformáció hitét valló lelkipásztorokra mondták. S máshonnan tudjuk, hogy első lelkészünk teljes neve: Semlyén Simon volt, aki 1570 körül aztán Németújvárra ment. Lehet tehát, hogy 1531-től kezdett feltünedezni a reformáció, vagyis a kőszegi kereskedők hozták külföldről a reformáció hírét, sőt talán Luther Márton írásait is. Hiszen a kőszegiek el tudták olvasni azokat! S nagy a valószínűsége is, hogy nemcsak értették, hanem a tanítást magukévá is tették. S amilyen egyöntetűen egyek voltak eddig a katolikus hitben, legalább annyira egyöntetűen most a lutheri reformáció irányához vallották magukat. S 1554-ben a várkapitány hívására megérkezett az első evangélikus lelkész.
S hogy ez mennyire "erőszakmentesen" ment itt végbe mindez, arról egy 1554-ből származó dokumentum tanúskodik. Ez pedig arról szól, hogy miután 1550. év óta Kőszegen elterjedt a reformáció, "Álts Mihály katolikus plébános állomását 1554-ben kényszerítve volt elhagyni". s "az egyházi teendőket az ágostai hitvallású lelkésznek engedte át." Chernel, aki ezt a dokumentumot idézi, itt egy félmondattal "helvét vallású lelkészről" is ír. Véleményem szerint itt egy kis keveredésről van szó, illetve egy későbbi esemény előre vételéről, amire legközelebb majd rátérünk. Mindenesetre tudjuk, hogy ettől kezdve a mostani Jakab templomban evangélikus istentiszteletek voltak. A katolikusok egy forrás szerint az un. "tábornok-házban" gyülekeztek, de van kutatónk, aki azt állítja, hogy egy darabig ugyanebben a templomban voltak a katolikus misék is az evangélikus istentiszteletek mellett. Mindenesetre az evangélikus gyülekezet születését és városunkban erősödését innen számítjuk. Az erősödés jele volt, hogy lassan ez a templom kicsinek bizonyult, de ez egy későbbi történet lesz majd. S hogy ez a nagy változás simán zajlott le a kőszegiek nagyobb részének kérésére és a plébános - bizonyára szomorú, de belátó tettével - azt egy későbbi dokumentum igazolja. Amikor a templomot aztán visszavette a katolikus egyház 1671-ben, akkor egy beadványt adtak be az evangélikusok, mely szerint "a templomot 117 évvel ezelőtt (1671-117: 1554!) nem erőszakkal vették el, hanem papjaik önként távoztak, s csak miután az pusztán hagyatott, akkor hoztak be a városba lutheránus lelkipásztort." De ez is a későbbi "morzsákhoz" tartozik már, csak a reformáció elterjedésének csendes, de erőteljes bizonyítéka városunkban.
Mindenesetre, mindez idén kereken 450 éve történt városunkban. Érdemes erről ezen az évfordulón megemlékezni, és Istennek megköszönni, hogy megszületett a kőszegi evangélikus gyülekezet is négy és fél évszázaddal ezelőtt.

Keveházi László
(Szegletkő, 2004. Karácsony)

1+1%

Békesség Háza Alapítvány​
adószáma: 18886700-1-18
Köszönjük!

Naptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
Dátum : 2018. szeptember 2., vasárnap
3
4
5
6
7
8
9
Dátum : 2018. szeptember 9., vasárnap
10
11
Dátum : 2018. szeptember 11., kedd
12
13
14
15
17
18
Dátum : 2018. szeptember 18., kedd
19
21
Dátum : 2018. szeptember 21., péntek
22
24
25
Dátum : 2018. szeptember 25., kedd
26
27
Dátum : 2018. szeptember 27., csütörtök
28
29