A település Kőszegtől keleti irányban, – Csepreg, Bük felé – megközelítőleg 10 km-re fekszik. Az első írásos dokumentum, ami a falut említi, 1225-ben íródott. A mai lakosság többségében német betelepülők leszármazottja. A betelepülés körülményei (időpontja, a letelepülők eredeti lakóhelye, létszáma) a mai napig nem tisztázottak.
A ma 120 lakosú Kiszsidány megközelítőleg fele-fele arányban evangélikus illetve katolikus vallású.
A gyülekezeti alkalmakat az egykori evangélikus elemi iskola tanterméből kialakított imateremben tartjuk. Az iskola és a hozzá tartozó tanítólakás 1864-ben épült. Az államosításig Ágostai Hitvallású Evangélikus Elemi Népiskola, később az 1960-as évekig állami iskola volt.
Az iskola körzetesítése után a tanítólakás eladásra került, a tantermet pedig visszakapta a gyülekezet, ahol minden második vasárnap 11 órakor tartunk istentiszteletet. Az imaháztól mintegy száz méterre a falu közepén található harangtorony harangja hívogatja a testvéreket az alkalmakra.
2013-ban az egykori tanítólakást visszavásárolta a gyülekezet, majd sok önkéntes munkával és két sikeres pályázati lehetőséget kihasználva 2019. december 8-án szentelte fel Szemerei János püspök a teljesen felújított épületet. A megújult istentiszteleti helység mellett gyülekezeti terem, konyha, vizesblokkok és vendégszobák is kialakításra kerültek.

A település különleges látnivalóihoz tartozik a falu szélén előbukkanó forrás, aminek jó minőségű vizét ma is sokan fogyasztják. A forráshoz kapcsolódó élő hagyomány, a pünkösd szombatján lezajló „Forráskút-rámolás”. Májusban pedig egy magánkert rododendron gyűjteménye látogatható.

Bánó Zoltán
gondnok